Lilli Carré művei, hát nem csodálatosak? Mindegyikben látok valami olyasmit, amit csak úgy tudok megfogalmazni, hogy unalmas szürkeségből való kiábrándultság, amit mégis elfogad, és kifiguráz. Ugyanazt a mondanivalót látom a képekben, mint Mondik Noémi műveiben.
úgy táncolok ahogy te fütyülsz
nem értem, miről van szó... de lehet nem is akarom
elegem van a mindennapok monoton mókuskerekéből
nem értem ezt az egészet...
egyszer fenn máskor lenn
a jó hallgatóság ...
forrás: Lilli Carré blogja
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése