2012. október 25., csütörtök

Bölcsességek



One day an old Native American grandfather was talking to his grandson. He said, "There are two wolves fighting inside all of us - the wolf of fear and hate, and the wolf of love and peace."
The grandson listened, then looked up at his grandfather and asked, "Which one will win?"

The grandfather replied, "The one we feed."

2012. október 24., szerda

Csak egy idézet



Soha nem olvastam még a valami elől való elzárkózásra ennyire illő leírást:
"Kagylóhéj képződik a puha lélek körül, ragyogó, gyöngyházfényű páncél, melyen hasztalan kopácsol sok csőrével az érzékelés." 
Erre is csak Virginia Woolf lehet képes.

D.I.Y. őszi girland

A D.I.Y. angolul a do it yourself!, azaz a csináld magad! projektek rövidítésére kitalált mozaikszó. Ebben a bejegyzésben bemutatom, hogyan csináltam meg az őszi girlandot az albinkba, amit te is könnyedén elkészíthetsz!
Ha minden eszközt beszereztél, 10 perc alatt kész is az egész! :)



2012. október 23., kedd

Az előző hét történései kapcsán


Írtam még pár bejegyzéssel ezelőtt, hogy mennyire vártuk a barátaink, Endi és Mitkó érkezését. Hát, végül Endi egy egész héten keresztül nálunk maradt, mert annyira marasztaltuk, és ő sem nagyon bírt elszakadni tőlünk. Tevékeny hét volt, rengeteg élménnyel gazdagodtunk és nagyon feltöltődtünk, azóta nagyon jól érzem magam, mintha valami "életféle" visszatért volna belém. Most pedig megmutatom, milyen üdvözlő girlandot készítettem az üdvözlésükre, Добре дошли! - jelentése: Isten hozott! (többes számban). A felirat mellett egy színházjegy is látható, a kép ugyanis már akkor készült, amikor Endiék jó pár napja nálunk vendégeskedtek, és a színházjegyet emlékül tettük ki, mert együtt voltunk megnézni a Peer Gyntöt egy barátnőnk jóvoltából.

Kamasz akarok lenni, vagy felnőtt

"Az öregedésről. Nem töprengeni azon, hogy a metrón veled szemben ülő arcnak milyen élete lehet: a fiatalság elvesztésének egyik legaggasztóbb tünete."

 Ezt a mondatot egy nagyon jó blogon olvastam tegnap, és azóta nem megy ki a fejemből. Régen én is mindenkit megbámultam, és próbáltam kitalálni, milyen lehet neki, milyen lehet az élete. Nyilván sztereotípiákból indultam ki, meg a saját szemléletem vezérelt, és szinte biztos, hogy egyáltalán nem volt igazam, mégis olyan jó érzés volt csinálni. Tulajdonképpen mindegy is olyankor az embernek, hogy igaza van-e, vagy sem. Úgysem tudja meg soha, neki viszont valamennyire számít az, hogy mit gondol a villamoson/buszon/metrón ülő idegenről. Most nem is ez a lényeg, hanem hogy ez velem már nagyon ritkán fordul elő. Egyre inkább megértem az embereket, ilyesmiket gondolok róluk: mindenkinek megvan a saját élete, mindenki szenved valamitől, mindenki hasonlóbb a másikhoz, mint elsőre gondolnánk, mégis mindenki egyedi, és mindenkinek vannak furcsa dolgai. Tehát el sem képzelem, milyen lehet az élete, mert mintha megérteném... ez elég szokatlan.

Zeneajánló

Lucia Maria Popescu, a 17 éves román lány a Silence c. számával 58,000-es nézettséget ért el 11 nap alatt a  Youtube-on.
Hallgasd meg te is!

2012. október 22., hétfő

Panelromantika


Csodás furcsaságok

A világ nagyon sokszínű. Mostanában egyre kinyílik előttem, és egyre inkább rá kell jönnöm, milyen furcsaságok, érthetetlen dolgok léteznek. Gyönyörű, giccses, kedves, morbid, perverz, ízléstelen, finom, értékes és értéktelen... mindig más arcát mutatja.